2021. 11. 23 “Az életből inspirálódtam” – interjú Demián Józseffel

Posted by admin
2021. 11. 23. Herczeg Zsófi
FilmHU
“Az életből inspirálódtam” – interjú Demián Józseffel
A bukaresti egyetemen végzett, majd leendő Oscar-díjas operatőröket tanított Demián József, aki a román hatalommal való összetűzése miatt 35 éve Ausztráliába emigrált. Legújabb filmjét, az Éjjeli őrjáratot 79 évesen készítette, mert érdekelte hol válik el a színész szerepe a civil emberi énjétől. Többek közt erről kérdeztük a rendezőt.
Az Éjjeli őrjárat egy színházi társulaegyetlen éjszakájának története. A főpróba forgatagában a társulat tagjai teljes jelmezben, saját ruhájuk, pénz és mobiltelefon nélkül kénytelenek hazaindulni, kilépni a hétköznapi valóságba miután a színházi öltözőket zárva találják. A színészek szembesülnek az örök kérdéssel: hol ér véget a színpadi karakter és hol kezdődik az ember? Ez a próbatétel felszínre hoz egy-két dilemmát.
A film rendezője, operatőre és forgatókönyvírója Demián József, a román film egyik legendás alakja, aki a bukaresti egyetemen végzett operatőrként. Munkái  közül kiemelkedik a Nunta de piatra – Kőlakodalom (rendező Mircea Veroiu, Dan Pița), melyért megkapta a dél-amerikai operatőri Oscar-díjat. Rendezőként legnagyobb sikere az Egy lány könnye című filmje volt, amely 1980-ban Cannes-ban a hivatalos program Un Certain Regard szekciójában szerepelhetett és 1981-ben elnyerte a Costinesti-i Országos Filmfesztivál nagydíját. 1983-ban Demián kapta a Román Filmesek Szövetségének Rendezői Díját a Szivárvány buborékok (Balone de curcubeu) című filmért, valamint 1985-ben az Olasz Neorealista és Avangarde Filmfesztivál nagydíját Avellinoban a Kölyök (Piciul) című alkotásáért. A Kölyök elkészítése után a román hatalommal összetűzésbe került alkotó Ausztráliába emigrált, majd az Ausztrál Filmegyetem operatőri képzésének vezetőjévé választották. 2000-ben a Sidney-i Olimpia hivatalos filmjének vezető operatőre volt. 1994-től feleségével és állandó alkotótársával, Józsa Erikával az MTV és a Duna TV részére készítenek dokumentumfilmeket.
Az Éjjeli őrjárat román-magyar koprodukcióban készült, október 28-án került a hazai mozikba, legközelebb pedig a 15. Román Filmhét programjában látható december 9-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Romániában nagyobb hagyománya van a színháznak, mint mondjuk Magyarországon. Ez mennyire befolyásolt abban, hogy Romániában csináltad meg a filmet, és nem mondjuk Ausztráliában, ahol élsz?
Nem a romániai színházi élet volt a döntő, hanem az, hogy onnan jött az ajánlat. Cristi Puiu, a román új hullám egyik legjelesebb alkotója (Zseton és beton, Lazarescu úr halála) kért meg, hogy forgassak egy filmet az ő produkcios házánál. Azt mondta, hogy bármiről csinálhatok filmet. A színház világa mindig érdekelt, különösképpen a színész és a szerep viszonya.
A ruha teszi az embert?
Persze, a ruha számít. A film ötletét eredetileg az egyik diákomnak akartam adni, aki a színházról szeretett volna filmet készíteni, de a feleségem – aki a film zeneszerzője – azt mondta, hogy ez túl jó, ezt tartsam meg magamnak. Amikor felkértek, hogy Romániában csináljak egy filmet, arra gondoltam, hogy érdekes lesz 35 évi távollét után újra ott forgatni, látni hogyan dolgoznak a mostani filmesek. A sztori már megvolt.
Ami a ruhát illeti, az a kérdés járt a fejemben, hogy meddig tart a színpadi karakter és hol kezdődik a színész, az ember? Amikor leveti a jelmezt? Amikor kilép a színházból? Amikor felveszi a saját ruháját és a saját kiegészítőit (telefon, pénz, kocsi kulcs), vagyis mindent, ami hozzátartozik a mindennapi énjéhez?
A filmben éjszaka van és a színész kénytelen kilépni a színház védelméből a nyílt utcára. A színpad, a szöveg, a közönség összekötötte őket, de ahogy kilépnek a színházból, mindenki csak magára figyel, elfelejtik, hogy ott vannak egymás mellett, ezért elvész a lehetőség, hogy együtt menjenek tovább.
Hogy szoktál dolgozni?
Általában úgy dolgozok, hogy megírok egy oldalt, ami lehet, hogy benne sem lesz a filmben. Kitalálok egy szituációt, amiből aztán kifejlődik a többi. Van olyan is, amikor a végével kezdem. Nagyon sok film kifut az időből, emiatt semmitmondó a befejezése. Mert nem szántak rá időt. Viszont ha megvan a vége, és onnan visszafelé megyünk, akkor ott kezdhetem a történetet, ahol akarom. A diákjaimat is erre tanítottam, mert sokszor az első 10-20 oldalt átírják többször és nem tudnak továbblépni. Melyik a jobb, ami volt, vagy ami lesz? Ha nincs döntés, nincs film.
Kiket tanítottál?
Többek közt Dion Beebe-t és Andrew Lesnie-t, akik mindketten Oscar-díjat nyertek, előbbi az Egy gésa emlékirataiért, utóbbi a Gyűrűk ura – A gyűrű szövetségéért.
Egy interjúban említetted, hogy a zene volt meg előbb, és arra írtál forgatókönyvet.
Általában befolyásol a zene, ihletet merítek belőle. Megteremt egy hangulatot, megadja a ritmust. Mielőtt hozzáfogtam, megkértem a feleségemet, Erikát, aki már négy korábbi filmemnek is a zeneszerzője volt, hogy komponáljon egy fő zenei motívumot a filmhez, amit neki már elmeséltem. Megbeszéltük, hogy körülbelül mit szeretnénk, példákat mondtam, aztán többféle verziót mutatott, mire eltalálta azt, amit elképzeltem. Ez az! Ez lesz a film zenéje. Aztán az egész forgatókönyvet kidolgoztam a fejemben anélkül, hogy leültem volna írni. Mert lassabban írok, mint ahogy jár az eszem, emiatt sok minden elveszne félúton. Ehelyett vizuálisan felépítem, kidolgozom a párbeszédet, és ha ez az egész megvan, akkor fogok hozzá az íráshoz. Három nyelven írok: magyarul, románul, angolul. Mindig azon a nyelven, ami a legjobban kifejezi a mondanivalót. Aztán Erika egy nyelvre fordítja az egészet. Mivel az Éjjeli őrjárat román produkciónak indult, ezért románra kellett. Elküldtem Bukarestbe a forgatókönyvet, nekik nem volt semmi beleszólásuk, teljesen szabad kezet adtak. Még az utolsó vágás jogát is megkaptam. Tehát ha siker, ha bukás, senki mást nem hibáztathatok!
Miután beadták a forgatókönyvemet a pályázatra, eltelt fél év, mire felhívtak, hogy megkaptuk a pénzt. Nem is hittem, hogy lesz belőle valami. Nyilván ez a pénz nem volt elég, ezért kerestünk más forrást. Nagyon sok film forgott abban az időben, mindenki pénzt keresgélt. Mivel jártas vagyok a magyar filmvilágban, arra gondoltam, hogy próbáljunk magyar koprodukciós partnert keresni. Nagy örömömre ez sikerült. Az utómunka, a vágás mind Magyarországon történt. Sok magyar színész játszik benne, köztük ünnepelt sztárok
A film csak Romániában játszódik?
Nincs meghatározva, hogy hol játszódik. Történhet bárhol. Nem akartam helyhez kötni, ez egy külön világ, egy város éjszaka, ahol váratlan dolgok történnek. De forgattunk Romániában, Magyarországon és Ausztráliában is. Megsúgom, hogy a városképek nagy része telefonnal készült, ami ugyanúgy hasonló minőségre képes, mint a filmkamera.
Hivatásos és amatőr színészek is szerepeltek a filmben. Milyen volt őket együtt instruálni?
Ebben volt már gyakorlatom, a korábbi filmjeimben is vannak a hivatásos színészek mellett egyszerű emberek. A karaktert keresem, akit elképzeltem. Ezért próbafelvételeket sem tartok. Ha megtaláltam az arcot, az egyéniséget, láttam élőben vagy felvételen, hogy mire képes, akkor már csak az a dolgom, hogy – miután elfogadta a szerepet – a filmbeli karaktert igazítsam minél jobban hozzá. Nem kell “alakítaniuk”, csak saját magukat kell játsszák. Így nincs igazán különbség profi és nem profi között, egyformán instruálom őket.
Formális próbák nem voltak a forgatás előtt, nem játszottunk le előre jeleneteket. Megbeszéltük, kijelöltük a mozgásteret és az első próbát már filmeztük is. Mert legtöbbször az a leghitelesebb, amikor a színész még nem rak rá plusz rétegeket, a saját rendezését. Nehéz ezt megállni, hiszen ezt tanulták, a színházban erre van szükség. A film viszont felnagyít mindent, így a természetesség nem könnyű feladat. Néha valamilyen trükkel elterelem a színész figyelmét a szövegről és attól lesz természetes.
Itt nem volt erre szükség, a színészek és nem színészek az első meghökkenés után elfogadták, hogy egy-egy jelenetet csak egyszer vettünk fel. Az a felvétel maradt, ami a próbáról készült. Én meg voltam elégedve, mehettünk tovább.
Akkor kvázi improvizációk is voltak benne?
Voltak improvizációk, de kevés, mert nem adtam rá alkalmat.
De amikor a színészek beépítik a saját személyiségüket, az nem improvizáció?
Nem, mert tulajdonképpen ő beleképzelte saját magát a szerepbe. Tehát nem játszik, nem próbál szerepet játszani, hanem megpróbálja átvenni a szerepet. Amikor jöttek ötleteltekkel, hogy mi lenne, ha így vagy úgy lenne valami, azt mondtam, hogy egyelőre maradjunk annyiban, amit megbeszéltünk. De hát nem beszéltünk még semmit – mondták. Ha nem lesz jó, mondtam, akkor szólok.
Akkor erre mondtátok, hogy felszabadítani a színészeket és a kamerát?
Igen. A gesztusaik nincsenek leszögezve. A kamera követi a mozgást. A kamera érzi, ha jó kezekben van, s akkor igazi partner. Mikor a színészek megértik mit kérek tőlük, rendszerint élvezik a játékot.
A néző is felszabadul, szabadon engedheti a fantáziáját, mert nem kap meg tálcán minden részletet. Fontos számomra, hogy beavassam a nézőt, legyen partner, fedezze fel magának azt, ami hiányzik. A néző nem annyira a látványra reagál, mint inkább az érzelmekre, amiket a film vált ki belőle. Nagyon sokszor saját magát látja a filmben, vagy szeretné is, hogy megtörténjen vele, amit lát.
A filmben ezek az abszurd, sokszor fekete humorú szituációk honnan jöttek?
Hát csak körül kell nézni… Az életből inspirálódtam. Mindenesetre azt kerülöm, hogy reakciókkal pontozzam a humort. Például amikor az első jelenetben ketten vannak az ágyban, és megjelenik egy férfi két csésze kávéval, akkor a nő azt mondja a másik férfinak, hogy ne álljon meg, ez csak a férje! Erre én mutathattam volna a kliens arcát, a meghökkenését, fokozhattam volna tovább, de inkább hagyom, hogy a közönség egészítse ki, értse meg a poént.
De közben voltak a filmben nagyon sötét részek, például amikor a kislány eltűnik, vagy az erőszakos erotikus jelenet, vagy a gyilkosság. Ezek nagyon sötétek voltak a humoros részekhez képest.
Ez igaz, de egy ilyen világban élünk. A film minden jelenete valamilyen élethelyzetre utal, ami jellemző napjainkra. Nem igaz, nem valós eset, de bárkivel megtörténhet. Lehetséges. Hihető.
És közben vannak a nagy amerikai filmek, ahol mindenki szuperhős és repül, azok nem csuklanak, nem korog a gyomruk, és mindig győznek. Versengenek a tűrésküszöb tovább és tovább feszítésében, meddig bírja a néző, míg ki nem menekül a moziból? Én félredobtam a recepteket, műfaji kötelezettségeket, olyan filmet akartam átnyújtani a közönségnek, ami a régi értékeket, a régi standardot idézi fel. Azért van sikerük a régi filmeknek, mert őszinte, tiszta szándékkal indultak neki. Vannak filmkedvelők, akiknek ez hiányzik…
Ma más világban vagyunk. Hogy a filmből hozzak példát, amikor a színésznő és a rendező drogozik, és a végén tudjuk meg, hogy azért lesz agresszív a férfi viselkedése, mert injekciót ad neki a nő. Azért keresi a furcsa helyzeteket, ahol szerelmeskedni akar, de nem is az számít, hogy mit csinálnak, hanem az, hogy milyen környezetben. Nem törődnek azokkal, akik a játékuk áldozatai. Csak jelzésként van benne az erőszak, de így is kemény. Erikával beszéltünk arról, hogy nem mindenkinek fognak tetszeni a film egyes részei. De azt hiszem mindenki hazavisz magával valamit a filmből. Egy idő után valamikor itt-ott felbukkan egy-egy jelenet, amit majd próbál elhelyezni, átgondolni, megérteni és elfogadni.
A film címe magyarul Éjjeli őrjárat, ami Rembrandt híres festményére utal. Miért?
Láttam eredetiben a festményt, aztán olvastam róla, és kiderült, hogy nem éjszakai, hanem nappali jelenetet ábrázol, csak az idő miatt lett sötétebb. Sőt, még a széleit is levágták, hogy elférjen egy falon. Azt akartam a címmel sugallni, hogy tulajdonképpen a látszat és ami mögötte van, az egészen más. A filmben is csak a végén derül ki, hogy miért nincs telefonjuk, miért nincs kocsijuk. Csak a rendezőnek van, aki viszont nem törődik a bandával. Kijött a színdarabból, kijött az előadásból, számára a színészek érte vannak.
Kicsit úgy érzem, hogy a szinopszisban elspoilerezitek a filmet: egy színházi csapat a színház falain kívülre kerül éjszaka, a nézőben pedig csak a végén áll össze a szkeccsfilm.
Mielőtt látnánk bármit is, halljuk, ahogy a rendező kiáltja, hogy ’színészek!’. Aztán megjelennek a színészek a főcímben. Az egyik  leghíresebb filmes, Godard, azt mondta, hogy minden sztorinak van kezdete, közepe és vége. De nem mindenáron ebben a sorrendben. Ezt a fordított sorrendet már mások is használták. Van olyan, hogy a történet végét mutatja először, például hogy meggyilkoltak valakit, aztán a film arról szól, hogy felderítjük, ki miért ölte meg. Nálunk igazán nem lőjük le a poént, nem krimit kell megfejteni. Nem vesztünk semmit, csak más fényben fogjuk látni a karaktert, ha előre tudjuk, hogy színész. Különben pont ezért többen másodjára is megnézik a filmet.
Most mivel foglalkozol?
Távolról követem a film útját, sorsát, a kritikákat. Jó lenne ott lenni a teremben, érezni az emberek reakcióját, de nem lehet. Ausztrália zárva van. Erikával kellemesen meglepett minket a magyarországi fogadtatás, eddig túlnyomórészt jó visszajelzéseket kaptunk. Bukarestben még nem volt bemutató. A járvány mindent felborított.
Engem azonban nem lehet leállítani, ez már a véremben van. Az eszem jár és egy új forgatókönyv íródik benne. Nem fogom megcsinálni, mert előfordulhat, hogy nem lesz már mikor. De leköt és élvezem, és ha sikerül le is írni, lehet, hogy megcsinálja más…

**INTERJÚ** 2021.okt.18 Mást várnak tőlem az emberek.

Posted by admin

Demián József: Mást várnak tőlem az emberek.

Október 28-án indul a mozikban Demian József Éjjeli őrjárat című filmje, melynek ő volt az írója, rendezője és operatőre is. Az alkotó nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Nunta de piatra vagy a Melbourne ’56 – Olimpia és forradalom. 

– Hogyan jött az Éjjeli őrjárat ötlete és a felkérés a filmre?

– Bukarestből hívtak,  Cristi Puiu, a ’89 utáni román új hullám vezéregyénisége keresett meg, felajánlotta, hogy a produkciós házával készítsek egy filmet. 35 év alatt, mióta Ausztráliában élek, több filmjavaslatomat utasították vissza Romániában, ezért is lepett meg a megkeresés. Kérdeztem, hogy miről szóljon? Azt mondták, arról, amit szeretnék! Elküldtem. Vártam a visszajelzést.  Semmi. Aztán rákérdeztem, mi a helyzet? A válasz: ez a te forgatókönyved, hogy jövünk mi ahhoz, hogy elbíráljuk?  Már azt hittem nem lesz semmi belőle, hat hónap múlva kerestek meg, hogy Te szerencsés ember vagy barátom, a pályázaton megnyerte a forgatókönyved az induló pénzt!

– Volt kész forgatókönyve?

– Elővettem a tucatnyi forgatókönyvet, amit korábban írtam, de a  feleségem, (Józsa Erika, a film zeneszerzője) azt mondta, mindegyiknek megvolt és lejárt a maga ideje. Írjak valami újat, a mostani időknek.

– Úgy tudom, nem szokott klasszikus értelemben forgatókönyvet írni.

– Igazából tényleg nem szoktam, ezt is csak akkor írtam le, amikor a fejemben már teljesen kész volt, dialógusokkal, karakterekkel együtt. Ha közben elüt egy autó, akkor soha senki nem tudta volna hogyan fog végződni.

– Milyennek látja az Éjjeli őrjárat világát?

– A színpad és a valóság határán, egy olyan különleges helyzetben játszódik, amikor a színészeknek jelmezben kell kilépniük az utcára, civil egyéniségük kellékei, kocsikulcs, pénz, telefon, iratok nélkül kell hazajussanak az éjszakában.  Hol ér véget a szerep és hol kezdődik a színész, az ember? Az utca a jelmezt látja, a színész viszont saját maga, nem szerepet játszik.

– Nem hangzik egy popcorn filmnek!

– A nézőt többre értékelem, semhogy popcorn fajsúlyú menüt tálaljak neki. Be akarom avatni, próbára tenni a megfigyelő és asszociációs képességét, amely ellustult a recept filmek és agyoncsépelt szuperhősök diétáján, mikor oda jutottunk, hogy nem figyelünk a részletekre, arra hogy ez a film akár az én sztorim is lehetne.

– Számos friss arcot láthatunk a filmben. Hogyan találta meg a színészeit?

– Karaktereket kerestem, akik megfeleltek a filmben elképzelt személyeknek. Volt olyan, akit már írás közben beleképzeltem, ráírtam a szerepet. Csak el kellett vállalnia. Hónapokon át kutattam arcokat az interneten. Nem tartottam próbafelvételt, mire kiválasztottam, már olyan alaposan kiismertem minden szereplőt, hogy tudtam mit várhatok tőlük.  Volt egy színésznő, akinek az arcát megláttam és tudtam, szerepelnie kell a filmben. Angliában találtam meg, akkor még nem volt szerep számára, beszélgetésünk után írtam meg. Nemcsak, hogy nem volt próbafelvétel, de híres színészeket is meglepett, hogy a szerepet vittem a színész felé és nem fordítva. Azt akartam, hogy saját magukat alakítsák.  Nem tartottunk előzetes próbákat. Jó néhány jelenetet csak egyszer vettünk fel. Spontánul, ösztönösen jól csinálták, nem volt miért megismételni.

– A forgatás során olyan volt, mint egy egyszemélyes stáb, hiszen írója, rendezője és operatőre is a filmnek. Nem okoz komoly fizikai terhet egy ekkora produkció levezénylése?

– Egyesek féltettek is, hogy az én koromban bírom-e az éjszakai forgatást. Nem voltak átállások, amint kész volt a jelenet, már mentünk is a következőbe. Rendező és operatőr tökéletesen értette egymást. Itt mutatkozik meg a több évtizedes tapasztalat. Nem kellett gondolkodnom azon, hogy hova tegyem a kamerát. A film pedig a fejemben volt.

– Milyen fogadtatásra számít?

– Az előző filmjeim alapján gondolom valami másra számítanak.  Ez a film a mostani énemet tükrözi, nem visszatérés a múltba. Mássága különböző reakciót vált ki minden nézőből. Mindenki a maga filmjét látja, ami nem ugyanaz a mellette ülőjével. Akit megragad, az haza viszi magával, napokig fogja még foglalkoztatni.  És biztosan lesznek, akik nem tudnak ráhangolódni, akik ezt a műfajt nem kedvelik. Számomra ennek a bemutatónak külön jelentősége van: készítettem vagy 25 játékfilmet, megértem 8o évet, de ez az első budapesti, magyarországi bemutatóm. Legnagyobb bánatomra azonban nem lehetek ott. Ausztráliából még mindig nem szállnak fel a repülők.

 

 

2021 OKT. 18 Bem moziban magyar színészeknek: Éjjeli őrjárat

Posted by admin

Október 18-án, a Bem Moziban magyar színészeknek premier előtt mutatják be Demián József színházi környezetben játszódó Éjjeli őrjárat című filmjét.

Október 18-án, hétfőn a Bem Moziban lesz Demián József Éjjeli őrjárat című filmjének rendhagyó premier előtti vetítése, melyet színészeknek, rendezőknek és színházi embereknek vetít először Magyarországon a gyártó és forgalmazó Matrix Film Kft.

Az Éjjeli őrjárat egy színházi társulat egyetlen éjszakájának története. A főpróba után a társulat tagjai teljes jelmezben, saját ruhájuk, pénz és mobiltelefon nélkül kénytelenek hazaindulni, kilépni a hétköznapi valóságba miután a színházi öltözőket zárva találják. A színészek szembesülnek az örök kérdéssel: hol ér véget a színpadi karakter és hol kezdődik a játékban résztvevő ember saját élete?

Ez a próbatétel felszínre hoz egy-két dilemmát. A látszatok és a valóság viszonya, az előadás konvencióinak ütközése az utca realitásaival, a színpad és a színdarab védelmének szertefoszlása a külvilág előítéleteinek súlya alatt – csupán néhány gondolat, amin a színházi ember és a film nézője egyaránt eltöprenghet majd.

A játékfilm címe Rembrandt híres festményére, az Éjjeli őrjáratra utal, de csupán szimbolikusan. Ahogy a festmény esetében, melynek restaurálása során a felfedett részletek új értelmezést adtak az ábrázolt történetnek, a felszíni rétegek alatt a filmben is más rejlik, mint amire első pillantásra számítani lehet.

A film rendezője, operatőre, forgatókönyvírója, Demián József a román film egyik legendás alakja, a bukaresti egyetemen operatőrként végzett. Munkái közül kiemelkedik a Nunta de piatra – Kőlakodalom (rendező Mircea Veroiu, Dan Pița), melyért megkapta a délamerikai operatőri Oscar-díjat. A filmet megvásárolta a New York-i Modern Művészetek Múzeuma.

Rendezőként legnagyobb sikere az Egy lány könnye c. filmje volt, amely 1980-ban Cannes-ban a hivatalos program Certain Regarde szekciójában szerepelhetett. 1981-ben a Costinesti-i Országos Filmfesztivál Nagydíját is elnyerte az O lacrima de fata – Egy lány könnye filmért. 1983-ban ő kapta a Román Filmesek Szövetségének Rendezői Díját a Balone de curcubeu – Szivárvány buborékok filmért, valamint 1985-ben az Olasz Neorealista és Avangarde Filmfesztivál nagydíját Avellinoban, a Piciul – A Kölyök filmért. A Kölyök elkészítése után a román hatalommal összetűzésbe került alkotó Ausztráliába emigrált, majd az Ausztrál Filmegyetem operatőri képzésének vezetőjévé vált. 2000-ben a Sidney-i Olimpia hivatalos filmjének vezető operatőre volt. 1994-től feleségével, állandó alkotótársával, Józsa Erikával az MTV és a Duna TV részére készítenek dokumentumfilmeket.

Főszereplők, akik közül néhányat számos magyar filmből is ismerhetünk: Mátray László (Kojot, Valan – Az angyalok völgye, Seveled, Hab, Varga Katalin balladája) , Bogdán Zsolt (Dallas Pashamende, Aglaja, Iszka utazása), Răzvan Vasilescu (Bibliothéque pascal),Ilinca Hărnuț, Manuela Hărăbor, Ada Condeescu, Simona Bondoc, Michaela Prosan, Judith State, Sara Budrala, Toma Cuzin, Laurențiu Damian, Tudor Istodor, Ioachim Ciobanu, Nemes Levente, Francisc Patakfalvi.

Zeneszerző a rendező felesége, egyben állandó munkatársa, Demian Józsa Erika. A látványtervező, Damokos Csaba.

Jelmeztervező, Oana Păunescu, vágó, Lemhényi Réka (Terápia, Final Cut – Hölgyeim és Uraim, Az ajtó, Taxidermia) hangmérnök ifj. Erdélyi Gábor h.a.e.s.,(Az éjszakám a nappalod, A torinói ló, A londoni férfi, Varga Katalin balladája, Rokonok, Üvegtigris, Kontroll).

Producer Anca Puiu, Smaranda Puiu.

Koproducerek: Kulcsár Zsuzsa (Valan – Az angyalok völgye, Ki-be tawaret) és Kántor László.( Valan – Az angyalok völgye, Nagyi projekt, Mancs, Az éjszakám a nappalod, Dallas Pashamende).

Kántor László idén megkapta az erdélyi Filmtett Egyesület Sárga Csikó Díját, melyet olyan személyiségeknek ítélnek oda, akik munkásságukkal jelentős mértékben segítették a kezdő és tapasztalt erdélyi filmesek pályájának alakulását.

Gyártók, a Matrix Film és a Mandragora & Iadasarecasa.

Forgalmazó a Matrix Film Kft.

Az Éjjeli őrjárat október 28-án indul országosan is a mozikban.

Támogató a Nemzeti Filmintézet.

****Az Éjjeli őrjárat bemutatója Budapesten

Posted by admin

A város, a díszlet és a véletlen osztja a szerepeket Demian József új filmjében

24.hu   Az október 28-án érkező Éjjeli őrjárat előzetese először a 24.hu-n látható

Mi történik, ha egy színházi társulat tagjainak egy darab főpróbája után teljes jelmezben és sminkben, saját ruháik, pénztárcáik, illetve mobiltelefonjaik nélkül kell kilépniük az utcára, mert nem találják az öltözők kulcsát magánál tartó öltöztetőnőt? Hol ér véget a színpadi karakter, és hol kezdődik az ember? Hogyan foszlik szét a színpad és a színdarab védelme a külvilág előítéleteinek súlya alatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a sydney-i olimpia hivatalos filmjének vezető operatőre, a magyar származású Demian József új filmje, az október 28-án bemutatkozó Éjjeli őrjárat, amit a sokoldalú filmes nem csak rendezőként, de íróként és operatőrként is jegyez.

A meghosszabbított színpaddá váló utcákon zajló történetben Demian nemcsak hivatásos, de amatőr színészeket is használ, és távol akar maradni minden, a kamerát, vagy a szereplőket határok közé szorító kötöttségtől, teret adva a spontaneitásnak, illetve a hiteles és hihető karakterek egész sorának. Ezt a célt jól ismert színpadi színészekkel próbálja elérni, a főbb szerepekben megtalálhatjuk ugyanis a vezető romániai színészek közé tartozó Razvan Vasilescu mellett a Sepsziszentgyörgy és a Magyar Nemzeti Színház közt ingázó, a Kojot, illetve a Varga Katalin balladája főszerepében már bizonyított, Jászai Mari-díjas Mátray Lászlót, illetve a szintén Jászai-díjas Bogdán Zsoltot, aki a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpada mellett az Aglaja Tandaricájaként tűnt fel a magyar mozikban.

Éjjeli őrjárat

Az idén nyolcvanéves Demian a román film egyik legnagyobb alakja: a bukaresti egyetemen operatőrként végzett szakember a New York-i Modern Művészetek Múzeuma által megvásárolt Kőlakodalom (1972) operatőreként vált szakmai körökben világszerte ismertté, Egy lány könnye című, rendezőként jegyzett munkája pedig 1980-ban a Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regarde-szekciójában mutatkozott be. Az 1985-ben az avellinói Neorealista és Avantgárd Filmesztiválon nagydíjas A kölyök elkészítése után a román hatalommal összetűzésbe került férfi Ausztráliába emigrált, majd az Ausztrál Filmegyetem operatőri képzésének vezetőjévé vált. 1994-től feleségével, Józsa Erikával az MTV és a Duna TV részére készítenek dokumentumfilmeket.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Terápia és a Taxidermia vágója, Lemhényi Réka, illetve A torinói ló és A londoni férfi hangmérnökeként ismert ifj. Erdélyi Gábor közreműködésével született 113 perces film előzetese először a 24.hu-n látható: