Horváth Károly – Józsa Erika: Leányrablás Szatmári Északi Színház Harag György Társulat
A zenés színmű-pályázat díjnyertesének elõadását az “első romániai magyar musical” ősbemutatójaként hirdetik a szatmári plakátok, s noha korábban is voltak hasonló próbálkozások – elég, ha a legutóbbi, Mátyás király vérzik című kolozsvári rockoperára gondolunk -, az „úttörés” hangsúlyozása mindenképp indokolt a Leányrablás esetében. Tudniillik tényleg ez az első, témáját, tartalmát, problémáit tekintve valóban aktuális „romániai magyar”, műfaja szerini pedig igazi „musical” – annak minden kötelezó rekvizítumával együtt.
A zeneszerző Horváth Károly számára a darab alapötletét egy néhány éve megjelent újságcikk adta. Ez négy erdélyi illegális munkavállalóról szólt, akik elrabolták egy budapesti vállalkozó kiskorú leányát, de még a váltságdíj megszerzése előtt szabadon bocsátották túszukat. A „magyar ajkú románok” esetéről közölt rádiós híradások a színpadi művet is átszövik, s habár a darab nem a konkrét bűnügy dokumentatív feltárására törekszik, sajátos eszközeivel mégis képes megvilágítani a lehetséges indítékokat. A cikkben olvasható diszkriminatív megfogalmazás (magyar ajkú román) ugyanis már önmagában sok mindent elárul, ám természetesen a politikai határok szabta történelmi predesztináció senkit sem ment fel vétkeinek következményei alól. A musical címe ilyen értelemben megtévesztő is lehet, mert egyesek egyfajta betyár-romantikát érezhetnek ki belőle. Pedig a darab egyáltalán nem mos tisztáre „akcióhósöket”, ehelyett néhány „szerencsétlen” modellel példázza, hogy kétségbeejtő helyzetben az átgondolatlan, hibás lépések még nagyobb tragédiához vezetnek. Mindamellett e rossz döntésekért sem csak az érintettek felelősek. Ekképp a romániai magyar fiatalok „krimije” jóval általánosabb sorstragédiát tükröz, különösen az 1989 utáni Kelet-Európában. (tovább)
A jó musicalek maradandóságának titka a ktiűnő muzsika, fülbemászó dallamok, látványos koreografia mellett kétségtelenül a tartalom valósághűsége, a földönjáró mese (valószinüleg ebben rejlik az operett és a musical közötti fő különbség is). Az elmúlt évtizedekben világsikert aratott musicalek – a My fair lady, a Hegedüs a háztetőn, a West Side Story, a Hair, újabban az Evita, a magyar produkciók közül a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválrói — mind-mind a fenti állitást igazolják, a történet zene nélkül, dráma formájában is megállná a helyét a színpadon… A Harag György Társulat által múlt pénteken bemutatott Leányrablás szintén napjaink valóságából merit-a mū kiindulópontja egy napilapban megjelent néhány soros hir. A műsofüzet címoldalán olvashatjuk, hogy Horváth Károly és Józsa Erika kétrészes darabja az eiső romániai magyar” musical, de azt is mondhatnák: a szatmárnémeti színház , házi” musicalje, hiszen megirására a Harag György Társulat hirdetett pályázatot, majd ezt követően magára vállalta a mű bemutatását is. (tovább)