Hófehér pillangó
Lágyan lebben szárnya
Bársonyos szirmokon
Van az ő tanyája
Ám örülni nem tud ő
Az arany napsugárnak
Vágyakozva nézi el
Röptét sok madárnak.
Csábítja tiszta ég
Hívja a messzeség
Ránézni sem tud már a sok színes virágra.
Fenn kering száz madár
Csak őket látja már
Szeretne oly magasból
Nézni a világba.
S lám egyszer útra kel
Búcsú nélkül elszáll
Hívhatja száz barát
Úgysem érik el már
Messze már a tarka rét
A sok színes virággal
Hangjuk már nem éri el
A lepke messze szárnyal.
Oly messze már a föld
Tündöklő képet ölt,
De jaj tovább nem mehet
Hisz már nem bírja szárnya
Szemébe tűz a fény
Már tudja nincs remény
Ernyedten megsebezve
Hull az út porába.
Hófehér pillangó
Lágyan lebben szárnya
Bársonyos szirmokon van az ő tanyája
Versenyt már nem reA
Többé sok madárral
Szárnyát meghinti ő
Arany napsugárral.
